3. Kedvesség

Szép napot nektek drága olvasók!

Villám gyorsasággal hoztam nektek a következő részt.

Remélem tetszeni fog  mindenkinek és kérlek titeket hagyjatok nyomot magatok után.

 Millió ölelés: ☆Dreamer girl☆

Taehyung szemszöge:

Atya úr isten hirtelen azt hittem hogy Jungkook az de mikor fel fogtam hogy Naomi volt az enyhén meg nyugodtam de a szívem így is majd ki ugrott a helyéről. De várjunk mi volt ez? Az egyik pillanatban még teljesen rideg aztán segíteni akar majd ez. Ez most mi a franc volt? Egyszer csak le huppantam mellém valaki és hozzám bújt. Jungkook volt az. Mikor meg ígérte hogy a suliban nem csinálja ezt éppen ezért el toltam magamtól. 

- Most mi az? - nézett a szemembe.

- Kookie nem megegyeztünk hogy a suliban nem csinálod ezt? 

- De most mi az Taehyung ne mond hogy itt le akarod tagadni ami köztünk van.

- Kookie nincs köztünk semmi fogd már fel. 

- De cica hogy mondhatsz ilyet. Tudom hogy szeretsz Taehyung.

- Szeretlek is Jungkook de nem szerelemből hanem mint barátot.

- Csak mint barátot? - húzta végig kezét a pad alatt a combomon mire ki rázott a hideg.

- Jungkook kérlek ezt most fejezd be! - löktem le kezét a lábamról.

- Mert mi baj V csak nem hiányzom? 

- Kookie értsd meg hogy én nem vagyok beléd szerelmes. Sőt én mást szeretek. - próbáltam hazudni.

- Kit?! 

- Nem mindegy az neked a lényeg az hogy nem téged. - könyebbültem meg hogy elhitte amit mondtam. 

- De attól függetlenül még együtt ebédelünk? - nézett rám boci szemekkel. 

- Bocs haver más dolgom van. - mondtam mire meg jelent a tanár nő hála az égnek. Az óra csiga lassúsággal telt Naomi szép mosolya nélkül. De várjunk egy kicsit mért hiányzik nekem Naomi mosolya? Mi van veled V te nem ilyen vagy. Az előbb is mért voltál olyan zavarban és mért van gombóc a gyomrodban amikor a közelben van vagy csak egyáltalán rád néz. 

- Taehyung minden rendben? - zökkentett ki a tanár nő hangja.

- Igen természetesen tanár nő csak fáradt vagyok. - válaszoltam készségesen.

- Nyugalom tanár nő csak hiányzik neki az új kis szerelme. - hallottam egy fiú hangot a hátam mögül.

- Na Ricky fejezd be. -szólta le a tanár nő a hang tulajdonosát.

- Oké tanár nő nem szóltam.

- Köszönöm. - válaszolta a tanár nő. Az órának végre vége lett én gyorsan össze kaptam a cuccom és ki mentem a terem elé. Vártam és vártam perceken keresztül mikor hirtelen valaki el takarta a szemem hátulról.

- Naomi. - mondtam és hátra fordultam.

- Hát V ezt be nézted. - röhögött Monster a képembe.

- Kösz haver... - mondtam mikor megint el sötétedett előttem a világ.

- Na ki vagyok? - hallottam meg végre Naomi hangját.

- Már azt hittem nem jössz. - fordultam felé.

- Hisz meg ígértem csak el húzódott a kornyika óra. Na gyere. - fogta meg a csuklóm és magával húzott. Kimentünk az iskola elé ahol egy hatalmas fa volt. Le ültünk alá egy padra és neki álltunk matekozni. Naomi közben egy párszor rá gyújtott de nem számoltam hányszor mert a végén még én szédülök bele abba a nikotinba amit ő szívott el. Mikor végeztünk még el felettünk egy csokit amit anya dobott reggel a táskámba és jókat nevettünk. Aztán vissza indultunk a suliba.

- Köszönöm Naomi hogy segítettél. - hajoltam meg előtte mint otthon.

- V még egy Naomi és esküszöm megverlek. Hívj nyugodtan Nononak mint mindenki más. Ja és nálunk nem kell hajolgatni itt ez nem menő. - mondta mire fel egyenesedtem és a szemébe néztem.

- Akkor meg ölelhetlek? - kérdeztem félve.

- Persze. - mosolygott és hagyta magát meg ölelni. Olyan jó illata van istenem. Ahogy öleltem a szél az arcomba fújta a haját ami olyan puha és selymes volt mint egy toll pihe. Miután el engedtem be mentünk a terembe a maradék órákra. Én csak le dőltem a padra és őt néztem amin ő persze jót mosolygott. Órák után el indultunk haza felé ugyanis ki derült hogy egy környéken lakunk csak én egy utcával arrébb. Mikor a sarokra értünk el váltak útjaink. Én kaptam tőle egy arcra puszit én pedig meg öleltem őt. Egészen hazáig madarat lehetett volna fogatni velem de én balga véletlenül se néztem volna az órámra. Fél óra késésben voltam otthonról. Atya ég ezt hogy magyarázom ki ha haza érek. Anya le szedi a fejem hogy hol csavarogtam eddig. Mikor a házhoz értem sehol nem láttam anya autóját de azért félve mentem be a házba. 

- Meg jöttem. - kiabáltam mire anya csak ki nézett a konyhából.

- Kisfiam már azt hittem sosem érsz haza! - aggodalmaskodott anya.

- Ne haragudj az egyik osztály társam segített egy kicsit a matekban. - mondtam miközben le vettem a cipőm és be mentem a konyhába. Szokás szerint adtam anyának egy puszit. 

- Az rendes tőle akkor nem volt ma semmi gond a suliban szívem? - fürkészte anya a választ.

- Nem, nem volt semmi gond bent. - mosolyogtam.

- Kicsim mi az a rúzs folt az arcodon?! - sápadt el anya.

- Az csak Naomi. - mondtam és a tükörhöz mentem. Tényleg az ő rúzsa volt az arcomon. 

- Kicsim mit keres egy női rúzs a te arcodon?! - akadt ki.

- Nyugi anya Naomi segít a matekban.

- Azért jár a szája az arcodon?! 

- Anya nyugodj már meg Naomi rendes lány szín ötös tanuló.

- De akkor se csókolgasson téged! 

- Anya nem vagyok már kisfiú tudok vigyázni magamra. - mondtam és le szedtem a foltot az arcomról. 

- Lehet hogy te így gondolod de te akkor is mindig az én kisfiam maradsz. - mondta és nyomot egy puszit a fejemre.

- Tudom anya ne aggódj Naomi tényleg rendes és aranyos lány.

- Rendben van csak olyan furcsa hogy egy lány rúzsa van az arcodon.

- Nyugalom anyu vigyázok magamra.

- Jól van kicsim csak annyit kérek légy okos. - mondta és meg simogatta a buksim. 

- Vigyázok ne félj. - mosolyogtam rá. Vacsi után még egy kicsit beszélgettünk aztán el mentem fürdeni és össze raktam a cuccaimat másnapra. Már nagyon várom hogy újra lássam Naomit és ebéd szünetben megint együtt hülyéskedjünk. De várjunk reggel a buszon is együtt jövünk akkor előbb látom hála égnek. Ezekkel a gondolatokkal fordultam a fal felé és hunytam le a szemem.